Mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak?

Mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak 2026-ban?

Egy munkavállaló felvétele sok vállalkozónak izgalmas lépés 🚀, de egyben komoly pénzügyi döntés is. Sokan ott követik el a hibát, hogy csak a nettó fizetéssel vagy legfeljebb a bruttó bérrel számolnak, miközben a valóságban az alkalmazott ennél jóval többe kerül a munkáltatónak 📈. Nézzük meg részletesen, mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak és mire érdemes odafigyelni.

🧾 Bruttó, nettó és munkáltatói költség – Nem ugyanaz!

Az első és legfontosabb tisztázni a fogalmakat 👇

🔹 Nettó bér
Ez az az összeg, amit a munkavállaló havonta kézhez kap 💸. Ebből fizeti a számláit, albérletet, bevásárlást.

🔹 Bruttó bér
Ez szerepel a munkaszerződésben. A nettó bérnél magasabb összeg, mert ebből vonják le az alkalmazottat terhelő adókat és járulékokat.

🔹 Teljes munkáltatói költség
Ez az, ami a céget valóban érdekli 🧠. A bruttó bér plusz minden olyan adó és járulék, amit a munkáltatónak kötelezően meg kell fizetnie az állam felé.

👉 A lényeg: a munkáltató soha nem csak a bruttó bért fizeti ki.

📊 Milyen költségek terhelik a munkáltatót?

🧮 Bruttó munkabér

Ez az alap, ebből indul ki minden számítás. A munkáltató ezt vállalja a munkaszerződésben, és ezt kell minden hónapban elszámolnia.

🏦 Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

Ez a legfontosabb munkáltatói teher Magyarországon.

📌 Mértéke: 13%
📌 A bruttó bér után fizetendő
📌 A munkáltató fizeti, nem vonják le a dolgozó béréből

💡 Például:
Ha a bruttó bér 400 000 Ft, akkor a SZOCHO 52 000 Ft.

Ez máris +13% költség a cégnek 📈.

🧾 Konkrét példák – Mennyibe kerül valójában egy dolgozó?

Nézzünk több bérszintet is, mert itt szokott jönni az igazi meglepetés 😬.

💰 Bruttó 300 000 Ft

Bruttó bér: 300 000 Ft
SZOCHO (13%): 39 000 Ft
Teljes munkáltatói költség: 339 000 Ft

👉 A dolgozó nettója kb. 200 000 Ft körül alakul, miközben a cég 339 000 Ft-ot fizet.

💰 Bruttó 500 000 Ft

Bruttó bér: 500 000 Ft
SZOCHO (13%): 65 000 Ft
Teljes költség: 565 000 Ft

👉 A nettó kb. 330–340 000 Ft, de a munkáltató több mint félmilliót költ rá havonta.

💰 Bruttó 1 000 000 Ft

Bruttó bér: 1 000 000 Ft
SZOCHO: 130 000 Ft
Teljes költség: 1 130 000 Ft

👉 Itt már jól látszik, hogy a különbség brutális 😮.

🧠 De ez még nem minden – Rejtett és járulékos költségek

A munkáltatói költség nem áll meg az adóknál.

🖥️ Munkaeszközök

Egy új dolgozóhoz gyakran kell:

laptop vagy számítógép 💻
monitor
telefon
irodai bútor
szoftverlicencek

Ez egyszeri, de nem elhanyagolható költség.

🎓 Betanítás és képzés

Az új munkavállaló ritkán termel azonnal 100%-on. A betanítás ideje alatt:

más kollégák idejét veszi igénybe
lassabb a munkavégzés
hibák, tanulópénz jelentkezik

Ez mind indirekt költség, de nagyon is valós 📉.

🏖️ Szabadság, betegszabadság

A dolgozó akkor is költséget jelent, amikor:

szabadságon van
beteg
táppénzen van (részben)

A bért és járulékokat sok esetben ilyenkor is fizetni kell.

🎁 Béren kívüli juttatások és cafeteriák

Sok munkáltató ad plusz juttatásokat:

SZÉP kártya 🍽️
utazási támogatás 🚆
céges autó 🚗
telefon, internet

Ezek növelik a költséget, viszont adózási szempontból kedvezőbbek lehetnek, mint a sima bér.

📉 Hogyan lehet csökkenteni a munkáltatói költséget?

🔹 Adókedvezmények kihasználása

Bizonyos munkavállalók után a SZOCHO csökkenthető vagy elengedhető, például:

25 év alatti fiatalok
pályakezdők
kisgyermekes szülők

Ez havi szinten tízezreket jelenthet megtakarításként 💡.

🔹 Okos bérstruktúra

Nem mindig a magas bruttó bér a legjobb megoldás. Kombinálható:

alapbér
teljesítménybónusz
cafeteria

Így a dolgozó elégedett, a munkáltató pedig optimalizál.

🧍‍♂️ Kötelező járulékok, amelyeket a MUNKAVÁLLALÓ fizet

Ezeket a bruttó bérből vonják le, de fontos tudni róluk, mert befolyásolják a nettó bért, és sok munkáltató nettó igényből számol vissza.

🏥 Társadalombiztosítási járulék (TB)

📌 Mértéke: 18,5%
📌 A bruttó bérből kerül levonásra

Ez a járulék több részből áll:

nyugdíjjárulék 👴
egészségbiztosítás 🏥
munkaerőpiaci járulék 💼

💰 Személyi jövedelemadó (SZJA)

📌 Mértéke: 15%
📌 Szintén a bruttó bérből vonják le

💡 Bizonyos esetekben kedvezmények csökkenthetik (pl. 25 év alattiak).

📉 Munkavállalói levonások összesen

📊 Összes levonás: 33,5%
➡️ Ezért tűnik el a bruttó bér harmada a nettóig vezető úton 😬

📊 Teljes bérköltség – Részletes példa járulékokkal

💰 Bruttó bér: 500 000 Ft

👤 Munkavállalói levonások:

TB járulék (18,5%): 92 500 Ft
SZJA (15%): 75 000 Ft

➡️ Nettó bér: kb. 332 500 Ft

🏢 Munkáltatói terhek:

SZOCHO (13%): 65 000 Ft

➡️ Teljes munkáltatói költség: 565 000 Ft

📌 Tehát:

a dolgozó ~332 ezer Ft-ot kap
a munkáltató ~565 ezer Ft-ot fizet

Ez több mint 230 ezer Ft különbség 😳

📊 Összefoglaló táblázat – Mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak?

Példa: bruttó bér = 500 000 Ft (kedvezmények nélkül)

Megnevezés	Százalék	Összeg (Ft)	Ki fizeti?
Bruttó bér	100%	500 000	Munkáltató
SZJA	15%	75 000	Munkavállaló
TB járulék	18,5%	92 500	Munkavállaló
Nettó bér	–	332 500	Munkavállaló
SZOCHO	13%	65 000	Munkáltató
Teljes munkáltatói költség	113%	565 000	Munkáltató

📌 Tanulság:
A dolgozó ~332 ezer Ft-ot kap kézhez, miközben a munkáltató 565 ezer Ft-ot fizet ki havonta.

🧠 Záró gondolatok – Mennyibe kerül egy alkalmazott a munkáltatónak?

Egy alkalmazott felvétele sokkal több, mint egy új név a bérlistán 👥 Valójában hosszú távú pénzügyi döntés, amely évekre meghatározhatja egy vállalkozás stabilitását, növekedési lehetőségeit és működési biztonságát. Aki csak nettó bérben gondolkodik, az gyakran már az első hónapokban kellemetlen meglepetésekkel szembesül 😬

A cikkből jól látszik, hogy a bruttó bér önmagában félrevezető. A kötelező járulékok, adók és egyéb munkáltatói terhek miatt a tényleges kiadás jóval magasabb, mint amit elsőre sokan gondolnak 📈. Egy 300–500 ezer forintos bruttó fizetés esetén is több százezer forintos különbség alakulhat ki a nettó bér és a teljes munkáltatói költség között — és ez a különbség minden egyes hónapban jelentkezik.

Különösen fontos ez a kis- és középvállalkozások számára 🏢. Egy rosszul belőtt bér könnyen felboríthatja a cash flowt, visszafoghatja a fejlesztéseket, vagy akár kényszerű létszámcsökkentéshez is vezethet. Ezzel szemben az a cég, amely előre, tudatosan tervez, pontosan ismeri a kötelező járulékokat, és kalkulál a teljes bérköltséggel, sokkal stabilabb alapokra építkezik.

Érdemes azt is felismerni, hogy a bérköltség nem ellenség, hanem befektetés 💡. Egy jól megválasztott munkavállaló, megfelelő bérezéssel és átgondolt juttatási rendszerrel hosszú távon többszörösen visszahozhatja az árát. Ehhez azonban elengedhetetlen az, hogy a munkáltató tisztában legyen azzal, miből áll össze a teljes költség, és hol vannak optimalizálási lehetőségek például adókedvezmények, cafeteria vagy rugalmas bérstruktúrák formájában.

Végül, de nem utolsósorban: a transzparens gondolkodás a munkavállalók felé is előnyös 🤝. Ha egy cégvezető pontosan érti és érthetően el is tudja magyarázni, hogy mennyibe kerül egy alkalmazott, az segíthet a bértárgyalásoknál, csökkenti a félreértéseket, és hosszú távon erősíti a bizalmat.

❓ FAQ – Gyakran Ismételt Kérdések

❓ A munkáltató miért fizet többet, mint a bruttó bér?

Mert a bruttó bér után kötelezően meg kell fizetnie a 13% szociális hozzájárulási adót (SZOCHO). Ez nem levonás, hanem plusz költség.

❓ A munkavállalói járulékok a munkáltatót terhelik?

Nem. A TB (18,5%) és az SZJA (15%) a dolgozó béréből kerül levonásra, de a munkáltató számfejti és utalja tovább az állam felé.

❓ Mennyi a különbség a nettó bér és a teljes munkáltatói költség között?

Átlagosan 30–40%. Minél magasabb a bér, annál látványosabb ez a különbség 📈.

❓ Csökkenthetőek a kötelező járulékok?

Igen, bizonyos esetekben:

25 év alatti munkavállalóknál SZJA-kedvezmény 🎓
egyes csoportoknál SZOCHO-kedvezmény
Ezek jelentős megtakarítást hozhatnak a cégnek.

❓ A cafeteria növeli a munkáltatói költséget?

Igen, de gyakran kedvezőbb adózású, mint a sima bér. Emiatt sok cég tudatosan használja költségoptimalizálásra.

Az árak csak tájékoztató jellegűek!

ÁrKalauz kategóriák:

Képek: Vistacreate, Pixabay

Forrás: Internet